A témához tartozó videó a poszt alján található!
Ha őszinték akarunk lenni magunkhoz, akkor gondolom mindenkivel előfordult már, hogy aláírt úgy egy szerződést, hogy nem olvasta el mit ír alá. Nem kell messzire menni, ilyenek például a mobiltelefon szolgáltatókkal kötött szerződések, de ilyenek általában a több tíz oldalból álló banki szerződések is. És valljuk be azt is, hogy ezek eléggé egyoldalú szerződések.
De nem csak ezeket kell kiemelni. A munkám során rengeteg olyan szerződéssel találkoztam már, mikor egy bérleti, adásvételi, vállalkozói szerződés stb. olyan szinten volt egyoldalú, hogy utólag amikor probléma adódott a szerződésből és rákérdeztem az Ügyfélnél, hogy mi volt az oka annak, hogy ezt a szerződést ebben formában aláírta.
Az esetek 70%-ban az volt a válasz, hogy “el se olvastam”, 30 %-ban “olyan rendesnek tűnt a másik fél, nem akartam bizalmatlan lenni vele”. Aztán ha megtörténik a baj, akkor jön az a mondat “de most hogy rájöttem, hogy ez nekem nem jó így, támadja meg Ügyvéd Úr a szerződést, mert a másik fél megtévesztett”.
Ilyenkor le szoktam tenni a kezemben lévő papírokat és mindenkinek elmondom a bírói gyakorlatból vett alábbi iskolapéldát.
Egy munkáltató közös megegyezéssel kívánta megszüntetni egy dolgozójával a munkaviszonyt és felajánlotta, hogy fizet egy bizonyos összeget, ha aláírja a közös megegyezést.
A munkavállaló kevesellte az összeget, ezért gondolkodási időt kért és kérte a nyilatkozat tervezet megküldését is. A munkavállaló a megküldött tervezeten átírta a felajánlott összeget az ötszörösére úgy, hogy számmal és betűvel is kiírta, sőt ki is emelte vastagon majd visszaküldte általa aláírva. A visszaküldött és a munkavállaló által aláírt dokumentumot a munkáltató elolvasás nélkül aláírta.
Aztán amikor a munkáltató rájött, hogy tévedett, gyorsan megtámadta a szerződést azzal, hogy a munkavállaló megtévesztette ezért a megállapodás érvénytelen. És hogy mi lett a következménye az ügynek?
Elvesztette a pert, hiszen egyrészt tudta, hogy a munkavállaló kevesli az általa felajánlott összeget, így “benne volt a pakliban” az ellenajánlat, másrészt nem hivatkozhat megtévesztésre az a fél, aki a szerződést elolvasás nélkül írta alá.
És hogy mire utal a címben a people-pleasing? Ez ugyanis nem jogi fogalom. A pszichológiában alkalmazzák, és nincs is jó magyar megfelelője. Talán úgy lehetne fordítani, hogy másokért élő ember vagy mások kedvére tévő ember, de inkább úgy helyes, hogy az az ember, aki mindent megtesz a másikért, saját magáért semmit.
Én így vagyok az elolvasás nélküli egyoldalú, az egyik fél számára hátrányos szerződés aláírásokkal. Ilyen esetekben ugyanis semmi más nem történik, mint a saját hátrányunkra teszünk meg valamit a másik fél kedvére, ami valljuk be őszintén nem a mi “szükségleteink kielégítését szolgálja”.
Nekem ez is people-pleasing, különösen azon 30 %-ba sorolandó esetekben, ahol csak “jó fejek” akartunk lenni a másikkal, így nem bizalmatlankodtunk, hanem aláírtunk.
Bármennyire szeretem a kihívásokat, a szemléltetett példa alapján a kihívások kedvelése nem egyenlő a kamikaze akcióval.
A témához tartozó videó: https://bit.ly/PEOPLEPLEASING
