A témához tartozó videó linkje a cikk alján található!
A kegyelem a nevéből adódóan valamilyen eljárást, vagy valamilyen intézkedést szüntet meg véglegesen. Nagy média visszhangot kapott a kegyelmezési jogkör gyakorlása, de én most nem erről kívánnék beszélni, inkább arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez a kegyelmezési jogkör.
Történetileg a Római jogra vezethető vissza a kegyelmezési jogkör gyakorlása. Jelenleg a modern demokráciákban az egyéni kegyelmet mindig az állami vezető, nevezetesen a Köztársasági Elnök gyakorolja.
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében kétféle kegyelem adható, egyrészt eljárási kegyelem, másrészt végrehajtási kegyelem. Eljárási kegyelemről akkor beszélünk, amikor folyamatban van egy büntetőeljárás, és az eljárás közben az úgynevezett terhelt kegyelmet kap, akkor meg kell szüntetni vele szemben a büntetőeljárást.
A másik, ami tulajdonképpen a legelterjedtebb, az a végrehajtási kegyelem. Ennek is két fajtája van: vagy úgy kap kegyelmet egy elkövető, hogy a teljes büntetését elengedik, vagy pedig csökkentik a büntetését. A Köztársasági Elnökhöz gyakorlatilag minden esetben az Igazságügyi Minisztériumon keresztül kerül a kegyelmi kérvény.
Magyarul egy előkészítő munka előzi ezt meg. A Köztársasági Elnök, hogyha gyakorolja a kegyelmet, akkor azt még mindig visszaküldi úgynevezett ellenjegyzésre az Igazságügyi Minisztériumhoz, egyszóval, ha kegyelmet ad a köztársasági elnök, de az Igazságügyi Miniszter azt nem jegyzi ellen, akkor az elkövető nem kap kegyelmet.
A videó linkje: https://bit.ly/ELNOKIKEGYELEM
