A zaklatás a “legnépszerűbb bűncselekmény” ma Magyarországon. Statisztikai adatok szerint szinte naponta érkeznek feljelentések a rendőrségre zaklatás miatt. De mit is jelent pontosan, ha valaki zaklatás bűncselekményét követi el?
A zaklatás fogalmát a hétköznapokban is használjuk, de bizonyos élethelyzetekben a zaklatás büntetőjogi értelmet is nyerhet, és a hatóságokhoz fordulhatunk a zaklatóval szemben. Aki ugyanis abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el, és emiatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ezt hívjuk ún. háborgató zaklatásnak, magyarul ez minden olyan magatartást magában foglal, amely az érintett személyre pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas és ahogy a törvényi megfogalmazásból kitűnik, a magatartásnak visszatérően ismétlődőnek vagy állandó jellegű aktív magatartásnak kell lennie.
Ezeknek a magatartásoknak a büntetendővé nyilvánítása azzal is magyarázható, hogy a jogalkotó ezzel kívánja megakadályozni azt, hogy a háborgató magatartás később tettlegességig, egyéb bűncselekmények elkövetéséig fajuljon. Sajnos ki kell mondani de a zaklatás súlyos pszichés következménnyel járhat, félelmet kelthet, azaz lelki terrort jelent.
Egyetértek azzal, hogy szükséges volt a törvényi szabályozása. Viszont önmagában “kevés” lenne, ha csak egyszerű vétség miatt – és nem említem most a mínősített eseteket – vonják a zaklatót büntetőjogi felelősségre. Nagyon helyesen egy viszonylag szigorúbb szankciót is bevezetett a jogrendszer. Ez pedig a távoltartás intézménye, ami ún. személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést jelent. Több fajtája létezik, de most kizárólag a büntetőeljárásban alkalmazott távoltartást emelem ki.
Ilyenkor a bíróság elrendelheti, hogy a zaklató az általa zaklatott személlyel vagy családtagjaival – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát. Ennek érdekében a bíróság előírhatja, hogy a zaklató meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát. Ilyenkor a személyes kontaktus tilalma a kapcsolat minden formájára kiterjed (pl.: telefon, levél, email, vagy akár más személy útján).
Ha zaklató megszegi a távoltartás szabályait első ízben rendbírsággal sújtható, ismételt vagy súlyosabb esetben őrizetbe vehetik, akár bűnügyi felügyelete is elrendelhető. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezettek eredményre végső esetben akár a terhelt letartóztatása is elrendelhető.
ZAKLATÁS ÉS TÁVOLSÁGTARTÁS KEZDEMÉNYEZÉSE
A zaklatás a “legnépszerűbb bűncselekmény” ma Magyarországon. Statisztikai adatok szerint szinte naponta érkeznek feljelentések a rendőrségre zaklatás miatt. De mit is jelent pontosan, ha valaki zaklatás bűncselekményét követi el?
A zaklatás fogalmát a hétköznapokban is használjuk, de bizonyos élethelyzetekben a zaklatás büntetőjogi értelmet is nyerhet, és a hatóságokhoz fordulhatunk a zaklatóval szemben. Aki ugyanis abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, a zaklatás vétségét követi el, és emiatt akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Ezt hívjuk ún. háborgató zaklatásnak, magyarul ez minden olyan magatartást magában foglal, amely az érintett személyre pszichésen negatív hatást fejt ki, nyugtalanságot kelt, illetve erre alkalmas és ahogy a törvényi megfogalmazásból kitűnik, a magatartásnak visszatérően ismétlődőnek vagy állandó jellegű aktív magatartásnak kell lennie.
Ezeknek a magatartásoknak a büntetendővé nyilvánítása azzal is magyarázható, hogy a jogalkotó ezzel kívánja megakadályozni azt, hogy a háborgató magatartás később tettlegességig, egyéb bűncselekmények elkövetéséig fajuljon. Sajnos ki kell mondani de a zaklatás súlyos pszichés következménnyel járhat, félelmet kelthet, azaz lelki terrort jelent.
Egyetértek azzal, hogy szükséges volt a törvényi szabályozása. Viszont önmagában “kevés” lenne, ha csak egyszerű vétség miatt – és nem említem most a mínősített eseteket – vonják a zaklatót büntetőjogi felelősségre. Nagyon helyesen egy viszonylag szigorúbb szankciót is bevezetett a jogrendszer. Ez pedig a távoltartás intézménye, ami ún. személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést jelent. Több fajtája létezik, de most kizárólag a büntetőeljárásban alkalmazott távoltartást emelem ki.
Ilyenkor a bíróság elrendelheti, hogy a zaklató az általa zaklatott személlyel vagy családtagjaival – közvetlenül vagy közvetve – ne lépjen kapcsolatba, illetve ettől a személytől tartsa távol magát. Ennek érdekében a bíróság előírhatja, hogy a zaklató meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, illetve a távoltartással érintett személy tényleges tartózkodási helyétől, munkahelyétől, az e személy által rendszeresen látogatott intézményektől vagy egyéb helytől, különösen nevelési, nevelési-oktatási- vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során látogatott épülettől tartsa távol magát. Ilyenkor a személyes kontaktus tilalma a kapcsolat minden formájára kiterjed (pl.: telefon, levél, email, vagy akár más személy útján).
Ha zaklató megszegi a távoltartás szabályait első ízben rendbírsággal sújtható, ismételt vagy súlyosabb esetben őrizetbe vehetik, akár bűnügyi felügyelete is elrendelhető. Amennyiben ezek az intézkedések nem vezettek eredményre végső esetben akár a terhelt letartóztatása is elrendelhető.
