Elmondható, hogy hazánkban a béren kívüli juttatások közül az egyik legnépszerűbb juttatássá vált a cégautó biztosítása.
Nem vitatható, hogy nagyon csábító lehetőség mind a munkáltató, mind a munkavállaló részére, hogy ezzel a béren kívüli juttatással egyrészt ki tudnak váltani egy sokkal nagyobb költséggel járó béremelést, másrészt az adott munkavállaló jogosult a gépjármű mindennapos, magáncélú használatára is. A gépjármű tulajdonjoga nem lesz az övé, azaz a munkaviszonya megszűnésekor a gépjárművet az elszámolás keretében vissza kell szolgáltatni a munkáltatónak.
Ez eddig rendben is van, felmerül viszont a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha céges emblémákkal felmatricázott autóval okoz a munkavállaló balesetet vagy szabálysértést követ el, melynek bírság a következménye?
Ennek a kérdéseknek van jogi, illetve nem jogi keretek között megítélendő következménye is.
A magam részéről azon Ügyfeleim számára, akik a munkavállalói részére céges autót biztosítanak béren kívüli juttatásként, minden esetben javaslom a cégautó használatára vonatkozó szabályzat elkészítését, különösen akkor, amennyiben ez a juttatás jelentősebb számú munkavállalót érint.
Amennyiben adott társaságnál csak egy-egy munkavállaló részesül ilyen juttatásban, ott célszerű lehet egyedileg megállapodni az érintett munkavállalókkal. Mind a szabályzat, mind az egyedi megállapodás célja, hogy elkerülhetők legyenek az elszámolással és használattal kapcsolatban felmerülő vitás kérdések.
Az alaptézis az, hogy baleset esetén a KRESZ szabályai szerint a szabálytalanságot elkövető felet terheli a balesettel járó büntetés. Függetlenül attól, hogy az adott jármű kinek a tulajdonában áll.
Az autóban keletkezett kárért illetve személyi sérülésekért viszont az autó tulajdonosa a felelős. Ha az autó egy cég tulajdonában van, akkor a cég. Ha munkavállalónk okozza a balesetet vagy gyorshajtásért bírságot kap a cég, akkor a céges autó használatára vonatkozó szabályzatban, illetve egyedi megállapodásban pontosan rögzíthetjük a felelősségi szabályokat, különösen, ha a kár a munkavállaló szándékos vagy gondatlan károkozásából fakad, mert ilyenkor a munkavállaló is egyértelműen felelősségre vonható.
Azt hiszem az ilyen ügyek jogi megítélése – különösen ha van írásbeli szabályzat vagy megállapodás – az egyszerűbb eset.
A mukavállalói céges autó használatnak viszont van nem jogi vetülete is.
Nevezetesen milyen lesz a PR megítélése a cégnek, ha céges autóval okozunk balesetet. Konkrét példával élve, Ügyfelem munkavállalója a felmatricázott cégautóval balesetet okozott és a közösségi média felületeken megjelent képeken beazonosíthatóan látszott a cég neve a károkozó gépjárművön.
Mondhatjuk azt is, hogy a negatív reklám is reklám, csak sajnos a közösségi média térnyerésével számolnunk kell az ilyen esetekről készült fényképekhez fűzött kommentekkel is. Teljesen irracionális, de mégis megtörtént – ha az említett ügyet vesszük – hogy a megjelent képekhez a balesettel semmilyen összefüggésben álló, negatív kommentháború indult el, ami nem a balesethez kötődik, viszont a céget dehonesztáló “szakértői” megjegyzések sorozatával szembesülhetünk egy-egy ilyen eset kapcsán.
És azt gondolom ez semmiképp sem jó. Már csak azért sem, mert egyrészt lehetetlen annyi eljárást indítani, hogy megfelelő módon helyreigazítást kapjunk ilyen kommentek kapcsán, másrészt, ha a cég “beleáll” a kommentháborúba, az egy idő után magyarázkodásnak tűnik, ami szintén nem vet jó fényt a cégre.
Szóval valóban csábító a céges autó használat, de csak úgy, ha kőbe vésett szabályozással adjuk át a cégautót a munkavállalóknak.
