Múlt héten egy érdekes kis jelenet játszódott le a bírósági folyosón. Épp egy “ádáz” küzdelemre vártam Magyarország egyik piacvezető pénzügyi vállalkozásával szemben – hétköznapi nyelven faktorcég -, amikor a folyosón egy másik tárgyalóteremből kilépett egy ügyfél és ügyvédje, és az alábbi kérdést intézte a jogi képviselőjéhez:
“Ügyvéd Úr, értem én a bírónőt, hogy a munkaügyi hatóság feladata, hogy betartassa velem a jogszabályokat, de ha már ilyen régóta ismerjük egymást miért nem szólt nekem, hogy új szabályok vannak és nem jó amit csinálunk? Ha tudtam volna, akkor nem ba…kodnak a cégemmel és nem itt szívok a bíróságon!”
A választ nem hallottam, mert közben engem is szólítottak, de a kérdés elgondolkodtatott. Hangsúlyozom, fogalmam nincs arról, hogy milyen felek között, milyen ügyben, milyen jogvita zajlott az ominózus tárgyalóteremben – sejtésem van – de az “lejött”, hogy az Ügyfél nem volt elégedett. Igazából nem számon kérte a jogi képviselőjét, csak csalódott volt.
Nyilvánvalóan mindig lesznek olyan ügyfelek, akiknek lesz kifogása egy adott ügy kapcsán, még akkor is, ha a javára dől a mérleg. Akkor az lesz baj, hogy miért nem jobban dőlt az a mérleg, de azt gondolom ebben az esetben nem erről szólt a történet.
Ki kell mondani, hogy ma Magyarországon – enyhe túlzással -, napi szinten változnak bizonyos helyzeteket és jogviszonyokat szabályozó jogszabályok, ami nem feltétlenül jó.
De ha már így van és a különböző cégeknek a változó jogszabályokhoz alkalmazkodnia kell, akkor bizony nem árt, ha a jogi képviselő az általa képviselt cég tevékenységével napi szinten képben van úgyis, hogy a tevékenységre irányadó jogszabályokat nyomon követi és változás esetén jelzi azt Ügyfelének és ha szükséges, a megváltozott jogszabályhoz igazodóan átalakítja a cég szabályzatait, szerződéseit stb. Én személy szerint sokszor hangsúlyoztam már, hogy nem kell polihisztornak lennie senkinek sem, de egyben nem is várható el egy Ügyféltől, hogy a jogszabályi változásokat nyomon kövesse és adott esetben meg is értse, hogy miről szól az adott jogszabály.
Van felelősségünk abban, ha már ügyfeleket képviselünk – különösen állandó megbízás, azaz “régi ismeretség” keretében -, hogy ne rutinból ügyvédkedjünk. Ennek lehet olyan következménye, hogy például egy munkaügyi ellenőrzésen lepődünk meg, hogy hoppá, már nem úgy van, ahogy eddig gondoltuk.
Felelősség és felkészültség. Ez folyamatosan jelen kell legyen a képviseletünk ellátása során.
És természetesen nem bírom megállni, hogy ne mondjam: prevenció. Mit jelent ez egy, a fentihez hasonló esetben?
Változik egy jogszabály, mi lépünk és a jogszabály változáshoz igazítjuk a cég jogi struktúráját, aztán jöhet bármilyen ellenőrzés, akkora baj nem lehet.
Ilyen esetek kapcsán azért mindig megerősödik bennem, hogy van értelme a hétköznapi jogi kultúra átalakítása érdekében tett erőfeszítéseimnek, előbb-utóbb egyre többen fogják magukévá tenni azt a gondolatot, hogy egy cégvezetőnek nem testőr kell, hanem jó ügyvéd és jó könyvelő.
De addig mindig lesz tanulópénz, ami nem baj akkor, ha tanulunk a hibáinkból, de erről holnap…
