A témához videó is tartozik, a linket lejjebb találod!
Az élet különböző területein megoldandó problémák hatékony kezelésének legtöbbször egy nagy akadálya van: a halogatás. Nincs ez másként a jogi ügyekkel, jogvitákkal sem.
Nagyon sok olyan esettel találkoztam már, amikor megkérdeztem az Ügyfelet, mégis mire vártunk eddig? A válaszok ilyenkor sokfélék: ”Nem gondoltam volna, hogy ennyire elharapódzik a probléma”, “Bíztam benne, hogy megoldódik valahogy”, “Azt hittem az ellenfél nem gondolja komolyan és nem megy tovább” és még sorolhatnám tovább.
A témához tartozó videó: https://bit.ly/halogatás
Nos ezen válaszok hallatán mindig egy mondat jut eszembe: “Közbevágott Pató Pál úr: Ej, ráérünk arra még!” (Petőfi Sándor: Pató Pál Úr)
Az a baj a halogatással, hogy legtöbbször lépéshátrányba kerülünk az ellenfelünkkel szemben. Persze így sem lehetetlen nyertes pozíciót elérni, azonban néha egyszerűbb lenne bizonyos szituációkban időben lépni, és a probléma is előbb oldódik meg.
Nagyon sokáig lehetne ragozni azokat a szituációkat, ahol a halogatásból hátrányos helyzetbe kerülünk, de néha nem érdemes várni.
A legjobb példa talán erre egy közelmúltban megtörtént eset.
Egyik Ügyfelem konkurense, pontosabban sértett alvállalkozóból lett konkurense a közösségi média felületeit használta fel arra, hogy saját alkalmatlanságát leplezve olyan dehonesztáló valótlan bejegyzéseket tegyen közzé, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy Ügyfelemet negatív színben tüntesse fel és egyben magyarázkodásra kényszerítse.
Persze az ügynek előzménye is volt, hiszen a bejegyzések, videók egy hosszabb folyamat részei, és természetesen csak azért folytatta bátran tevékenységét, mert senki nem állította meg.
Megjegyzem, hogy eddig a pontig.
De ez csak egy eset és az egyik véglet. Egy biztos, ha időben reagálunk – persze megfelelő szakember segítségével – a körülöttünk felbukkanó jogi helyzetekre és problémákra, akkor jobb a pozíciónk.
És néha bizony nekünk kell kellemetlenkednünk ahhoz, hogy ne kerüljünk hátrányos heyzetbe.
Ahogy nagyapám fogalmazott annak idején: “Tudod édes fiam van olyan helyzet, amikor ha oda kell csapni, akkor bizony oda kell csapni!”.
Nos, ő nem feltétlenül ilyen szofisztikáltan fogalmazott és nem a “csapni” szóval dolgozott, de a lényegen ez nem változtat.
Néha azonnal bele kell állni.
