A GDPR hatályba lépése óta az adatvédelmi előírások jelentősen szigorodtak. A kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása súlyos bírságot eredményezhet.
Miért érdekes ez?
A kamerával való megfigyelés érinti a megfigyelt személyek személyiségi jogait, mivel a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog az alapvető személyiségi jogok egyike. A képmás és a hang egyben az érintett személyes adatai közé is tartozik. Így lényeges adatvédelmi vonatkozásai is vannak a kamerás megfigyelésnek.
A kamerák alkalmazására vonatkozóan nincsenek speciális jogszabályba foglalt előírások. Több jogi terület szabályait kell egyidejűleg alkalmazni. Ilyen az egységes adatvédelmi szabályozás, vagyis a GDPR, az információs önrendelkezésről szóló törvény és a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény.
A munkáltató munkahelyi kamera megfigyeléséről már írtam, ezen cikk kapcsán érkezett kérdés az irányomba mely szerint mi történik akkor, ha közterületet figyel meg a kamera? Ugyanis a kérdező a saját esetét említette meg, miszerint bírságot kapott a hatóságtól mert a kamerája úgynevezett maszkolás nélkül megfigyelte a közterületet és ezáltal munkavállalóitól független személyeket.
Sajnos hibázott. Több okból is.
Ha szigorúan vesszük, akkor a kamera látószöge azért nem irányulhat közterületre, utcafrontra, mert annak megfigyelésére csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevékenység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját, személyhez fűződő jogait azáltal, hogy akár akarata ellenére is kezelik személyes adatait. Ezt csak jogszabályban meghatározott szervek tehetik meg, pl. rendőrség, közterület felügyelet, Magyar Honvédség stb.
A kamerarendszer alkalmazása csak akkor lehetséges, ha az ezzel járó adatkezelésnek jogszerű célja van.
A legtöbb esetben a kamerás megfigyelés elfogadható célja a vagyonvédelem, mint például egy iparterület esetén is.
Természetesen lehetnek más adatkezelési célok is. Ilyen a titokvédelem, mint az üzleti titok vagy banktitok védelme. Mivel erre konkrétan nem nyilatkozott,így a hiba terhére már megállapítható.
Nem nyújtom hosszúra tételes szabályozás ismertetését, nem ez a cél, de tömören és tényszerűen az alábbiakat lehet rögzíteni.
Amit meg kellett volna tennie az az, hogy indokolja a megfigyelés jogalapját, ugyanis a kamerás megfigyelő rendszerrel kapcsolatos adatkezelésnek a cél mellett megfelelő jogalappal kell rendelkeznie.
Leggyakrabban az adatkezelő jogos érdeke, azaz például a kamerát működtető munkáltató jogos érdeke a kamerás megfigyelés jogalapja.
DE a jogos érdeken alapuló adatkezelés csak akkor jogszerű, ha a kamerát működtetőnek erősebb érdeke fűződik a kamera rendszer használatához, mint a megfigyelt személyeknek ahhoz, hogy képmásuk/hangfelvételük védelemben részesüljön. Ezzel kapcsolatban pedig a vagyonvédelmi, illetve a titokvédelemre vonatkozó célok megfelelőek, persze csak akkor, ha az adatvédelmi szabályzat ezt rögzíti is. Mondanom sem kell, az említett esetben nem volt ilyen.
Megvan a saját véleményem a GDPR “túlszabályozottságáról”, de ha már kötelezően alkalmazandó, akkor minden cégvezetőnek elemi érdeke, hogy a sok saját belső szabályzat mellett a GDPR rendeletnek megfelelő szabályzata is legyen.
Nem véletlenül mondtam már többször is – előbb utóbb csak célba ér – a céges jogi képviselet komplex feladat, nem feltétlenül akkor kell kérdeznünk, amikor baj van, bátran alkalmazzuk a prevenciót, hogy ne legyen baj, főleg, ha közterületen “szemlélődik” a céges kamerarendszerünk.
