Évekkel ezelőtt robbant be a köztudatba a”metoo”, ami komoly mozgalommá nőtte ki magát világszerte. Ennek köszönhetően pedig rengeteg nő törte meg a hallgatást és vallott színt arról, hogy valamilyen formában már átélte a szexuális zaklatást.
Igaz, hogy a mozgalom a színészi berkekből indult, de maga a szexuális zaklatás nem feltétlenül csak a színészi szakmát érinti.
Maga a szexuális zaklatás fogalma olyan, szexuális jellegű, nem kívánatos testi, szóbeli vagy non-verbális magatartás, melynek célja vagy hatása egy másik személy méltóságának megsértése és megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet teremtése.
És az alapja általában valamilyen hatalommal való visszaélésben nyilvánul meg. Persze sokszor nagyon nehéz megítélni, hogy valójában szexuális felhangú, burkolt próbálkozásról van szó, vagy csak túlzott közvetlenségről, ami azonban már kellemetlen az egyik fél számára.
A magyar büntetőjogi szabályozás nem tartalmazza konkrétan a szexuális zaklatás fogalmát, de a zaklatás, mint bűncselekmény szabályozott.
Hogyan vezethető le a jogi szabályozás?
A zaklatás alapesete a mai világban rendkívül gyakori: az követi el, aki azért, hogy áldozatát megfélemlítse vagy magánéletébe beavatkozzon, őt tartósan vagy rendszeresen háborgatja. Ez a félelemkeltő háborgatás elég változatosan valósulhat meg.
Felmerül a kérdés, hogy szexuális zaklatás esetén hol van az a határ, amit átlépve megvalósulhat a bűncselekmény? Ha például valaki nyílt szexuális jellegű ajánlatot tesz másnak, az már zaklatásnak minősülhet-e?
Szexuális zaklatásnak minősül büntetőjogi értelemben, ha valaki a már említett megfélemlítéssel a magánéletbe való önkényes beavatkozással teszi, elkövetheti akkor, ha mindez rendszeresen és tartósan valósul meg.
Nem titok, hiszen statisztikai adat, hogy a szexuális zaklatás tipikusan az egy munkahelyen dolgozó személyek között fordul elő. Ha valaki az ajánlatnál is tovább megy és már testi érintkezésre is kényszerít, akkor viszont már nem zaklatást, hanem szexuális bűncselekményt valósíthat meg. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények viszont tételesen és szigorúan szabályozottak a magyar büntető jogban.
Ez a büntetőjogi szabályozás. A konkrétabb szabályozást a munkahelyi szexuális zaklatás megelőzésére alkotta meg a jogalkotó, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben.
Ennek indoka az volt, hogy az egészséges és biztonságos munkahelyi környezet követelményének való megfelelés nem áll meg az általános értelemben vett munkavédelmi előírások betartásánál, hiszen a munkáltatóknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a munkavállalók ne egy toxikus, bántalmazó közegben kényszerüljenek dolgozni. És ezen fogalomkör felöleli a szexuális zaklatás témakörét is.
Én mindenesetre hiányosnak tartom a jogszabályt, ugyanis az igaz, hogy a munkavállaló az őt ért zaklatás esetén jogosult az alapvető jogok biztosához fordulni, de azt is meg kell jegyezni, hogy munkahelyi zaklatás esetében nem a zaklató „felelősségre vonása” történik az eljárás során, hanem – a törvény személyi hatályára tekintettel –, a munkáltatóé (akkor is, ha nem a munkáltató részéről valósult meg a zaklatás).
Ilyen formában értelemszerűen nem marad más eszköz az áldozat kezében, mint az, hogy a büntetőjogi lehetőségekkel éljen.
Ebben az esetben is csak egy akadálya szokott lenni a felelősségre vonásnak, ugyanúgy, mint a családon belüli erőszaknál, ez pedig a néma hallgatás.
