Korábbi írásom előrevetítette a mait. A címben szereplő kérdésre tömören azt válaszolhatnám: engem vagy legalábbis egy megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd kollégáimat.
Sokszor tapasztalom egy egy céges kintlévőség kapcsán, hogy mielőtt úgymond hozzánk kerül az ügy, az Ügyfél a maga módján kísérleteket tesz a tartozások behajtására. Valaki emlékeztető e-mailt vagy levelet ír – na ez az, ami semmit nem ér -, valaki keményebben fogalmaz és három sorban tényeket közöl a neki tartozóknak vagy esetleg telefonálgat, hátha.
Ez mind szép és jó, de a magyar jogi kultúra jelenleg nem tart azon a szinten, hogy jogi dolgokkal – pl.: kintlévőség kezelés – magunk foglalkozzunk. Ahogy korábban már említettem, én sem próbálkozom villanyszereléssel. Megpróbáltam, nem lett jó vége.
Persze ilyenkor jönnek azok az érvek, hogy “addig nem megyek ügyvédhez, amíg nem ég a ház. Az ügyvéd drága, úgyse tud többet kihozni, mint mi stb.” Lehet, hogy így van. Mindenesetre én határozottan állítom, hogy mégsem.
Az elmúlt években szerzett tapasztalatok az ilyen esetekben megmutatták, hogy 80%-ban nem működnek az “ügyvéd ellenes érvek”.
Ami viszont biztosan működik, hogy egyrészt rengeteg időt és energiát spórol meg egy cégvezető azzal, ha nem kezd önállóan jogászkodni, hanem a jogi feladatokat delegálja.
Csak egy egyszerű példát említek ebben a körben. Egy általam képviselt cég ügyvezetője imádja a statisztikákat. Velem kapcsolatban is készített egyet. A múlt héten megköszönte, hogy amióta a jogi témájú ügyekkel – és ebben minden jogi ügy beleértendő, még a szerződések elolvasása is – nem neki kell foglalkoznia, havi szinten átlagban 12-14 órát spórolok neki, amit azóta szabadidőként tölt el.
Aki érti, annak nem kell elmagyarázni, hogy ez mit jelent egy napi stresszben élő vállalkozó számára.
