“Különleges” eset okán kellett megszólalnom a híradó stábjának. Napvilágra került egy videó, melynek tartalma szerint mentálisan sérült betegek és az egészségügyi dolgozók számára is méltatlan helyzet alakult ki a szentgotthárdi pszichiátria betegeket ellátó otthonban, ugyanis az otthont úgynevezett ágyi poloskák lepték el. Mint kiderült az otthonban lassan öt éve küzdenek a poloskainvázióval – hiába.
Nem véletlen az idézőjel, ugyanis szentgotthárdi származású vagyok és bár kétségtelen, hogy 1995 óta nem élek ott még én is emlékszem a videóban bemutatott intézményre, így meglehetősen furcsán éreztem magam, miközben nyilatkoznom kellett.
Mire is irányult a híradó szerkesztőségének az érdeklődése? Nem magára a jelenségre illetve a miértjére voltak kíváncsiak, hanem arra, hogy ilyen körülmények között kezelt beteg vagy annak hozzátartozója indíthat-e kártérítési vagy egyéb pert az intézmény fenntartójával szemben?
A kártérítésre való jogosultsághoz, több tényező együttes fennállásának bizonyítása szükséges, azonban az egy másik kérdés, hogy sérültek-e a betegek személyiségi jogai a méltatlan körülmények közötti ellátás során? A kérdésben a válasz is benne van. Igen, és ez az emberi méltósághoz való alapvető jogból fakad. Nem véletlenül fogalmaz úgy a Polgári Törvénykönyv, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
És a lényeg, hogy ez a védelem a személyiségi jogok megsértésének minden formájával szemben fennáll.
A videóban szereplő emberhez méltatlan körülmények azt gondolom nem szorulnak különösebb magyarázatra, az viszont igen, hogy kártérítésre vagy esetleg más kompenzációra, azaz sérelemdíjra jogosult a személyiségi jogaiban megsértett fél.
Nem fogok jogi továbbképzést tartani, azonban a különbséget az alábbiakkal lehet szemléltetni.
A kártérítés érvényesítése esetén a kárt szenvedett félnek azt is bizonyítania kell, hogy ténylegesen milyen kár érte. Ha például arra hivatkozik, hogy a kárt okozó magatartás következtében elesett valamilyen jövedelemtől, akkor többek közt igazolnia kell, hogy ez pontosan mennyit jelent. Kártérítésnél nem elég, ha valaki mellébeszél vagy általánosságokat mond, mint ahogy a hasraütés-szerűen bemondott kárigény sem fogja megállni a helyét.
A sérelemdíjnál egy fokkal könnyebb a helyzet. Persze ebben az esetben se arra gondoljunk, hogy itt bármit lehet mondani, mert ez bizony nem igaz. Ám magát a hátrányt nem kell forintosítva bizonyítani, mint egy kártérítés esetén. Nehéz is lenne, hiszen pont az a lényeg, hogy a sérelemdíj esetén nem vagyoni hátrányról beszélünk. Magyarul a sérelemdíjra való jogosultságot a jogsértés ténye megalapozza.
A híradóban is bemutatott videó azt hiszem meglehetősen tényszerű és egyben szomorú képet ad arról, hogy finoman szólva sem emberhez méltó körülmények között éltek az intézményben a kezelt betegek.
A bemutatott körülmények vonatkozásában csak annyit tudtam elmondani, hogy álláspontom szerint nincs mit ragozni, a jogsértés megtörtént és fennáll. Ettől a ponttól kezdve értelemszerűen az, hogy kinek mire van pontosan jogosultsága, ahogy azt fentebb írtam a kérdésben benne van a válasz.