Nagyon szép dolog a boldogító igen kimondása. Mikor kimondjuk nyilván úgy gondoljuk, hogy ásó kapa nagyharang és minden csodálatos lesz életünk végéig. Nem gondoljuk, hogy bármi probléma lehet a későbbiekben. Aztán ha a statisztikákat nézzük, akkor már nem olyan rózsás a helyzet. Rengeteg házasság végződik válással és bizony a válások esetén a legtöbbször felmerülő probléma a vagyon megosztása. Egy vagyonjogi vita évekig elhúzódhat, különösen akkor, ha az osztozkodásnál esetleg vállalkozásból eredő vagyonjogi igények is előkerülnek.
Én a magam részéről javaslom, hogy “céges vagyon” esetében vagyonjogi szerződés köttessen a felek között. Így számos kérdés – pl.: Különvagyonnak vagy közösnek számít egy házas ember vállalkozásából származó jövedelem? Kié a gazdasági társaság, ha a házasság előtt alapították, és kié akkor, ha már a házasság megkötése után, de igazából csak az egyik fél dolgozik benne? Ha egy vállalkozás nem tudja kifizetni hitelét vagy tartozását, a tag házastársának is helyt kell állnia? – könnyebben tisztázható.
Egy házassági vagyonjogi szerződéssel a felek rendezhetik a közöttük fennálló vagyonjogi viszonyokat. Megegyezhetnek abban, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt hogyan oszlik meg közöttük a szerzett vagyon mi számít közös és mi különvagyonnak, vagy hogy miként kezelik a közös vagyont.
A gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező házaspároknál különösen fontos annak tisztázása, hogy a cég külön vagy közös vagyonba tartozik-e. És hogy még ragozzuk, a gyakorlatban sokszor kérdéses lehet például annak meghatározása, hogy a házastársak egyike által tulajdonolt cég értéke folyamatosan növekszik, illetve ha a társaságot esetlegesen értékesíti a tulajdonos fél, akkor a befolyt vételár a házastársak közös vagy különvagyonát képezi-e. Arról nem is beszélve, hogy hiába tartozik különvagyonba egy cég, az annak kapcsán szerzett osztalék közös vagyonnak minősül a házastársak eltérő rendelkezése hiányában.
Természetesen sokkal több kérdést és problémát tudnék felvetni a “céges közös vagy különvagyon” körében, azonban a jelen írás kereteibe nem fér bele. De pont a kérdések elkerülése végett én személy szerint valamennyi gazdasági társasági érdekeltséggel rendelkező Ügyfelemnek javaslom – természetesen nem kötelező jelleggel – házassági vagyonjogi szerződés megkötését. Nem a bizalmatlanság miatt, hanem a téves képzetek kialakulása és a későbbi viták elkerülése, valamint a kérdések leszűkítése végett.
Bár azt is bevallom gazdasági társasági érdekeltség vagyonjogi rendezése körében a házassági vagyonjogi szerződés megkötése helyett én személy szerint egyre jobban szimpatizálok az ún. bizalmi vagyonkezeléssel de erről majd egy másik alkalommal.
